20. Stíluskorszakok, stílusirányzatok

-  Irodalmi korszakok, stíluskorszakok ® stílusirányzatokat követnek

-  Közös stilisztikai sajátosságok több alkotót kötnek össze

-  1-1 új stílusirányzatot történelmi, társadalmi, gondolkodásbeli változás indít el

1.      Középkor:

-  kiterjedése: első szövegemléktől – XVI. sz.

-  jellemzők:  - latin nyelvi hatás

                              - ősi beszélt magyar

                              - népköltészet

                              - tömörség (Halotti beszéd)

                              - alliteráció (Ómagyar Máris siralom: Világnak világa, virágnak virága)

                              - rímek

                              - kódexek nyelve nehézkes (kivéve: Érdy-kódex)

2.      Reneszánsz:

-  kiterjedése: XVI. sz. második fele

-  jellemzők:  - antikizálás

                              - szépség-harmónia ábrázolása

                              - természeti metaforás alkalmazása (virág, galamb)

-  képviselő: Balassi Bálint: díszítőhalmozás, vágánsdalok, virágénekek

                                    pl: „Jó illatú piros rózsám, gyönyörűszép kis violám.”

3.      Manierizmus:

-  kiterjedése: XVI. sz. vége                 válsághangulat

-  középpont: fő eszméje a pompa

-  jellemzők:  - meghökkentő képek

                              - nyugtalanságot kifejező zaklatott mondatformák

-  képviselő: Rimay János

4.      Barokk:

-  kiterjedése: XVII – XVIII. sz. vége

-  cél: erős hatás elérése, meggyőzés

-  jellemzők:  - látomásos túlzások

                              - formai bravúr

                              - pompás díszítő metaforák

                              - hősi pátosz

                              - körmondat

-  képviselők: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István

5.      Rokokó:

-  kiterjedése: XVIII. sz. vége

-  jellemzők:  - játékosság, könnyedség, derű, életöröm

                              - aprólékosság, kecsesség, finomság, idilli hangulat

                              - miniatűr kultusz

-  képviselő: Csokonai Vitéz Mihály

6.      Klasszicizmus:

-  kiterjedése: XVIII. sz.

-  jellemzők:  - ókori minták követése

                              - stiláris fegyelem

                              - didaktikus műfajok

                              - egyszerű képek, szókincs gazdagság

                              - időmértékes versritmus, pátosz

                              - mondatok megformálásában az ésszerű formanyelv

-  képviselők: Csokonai V. M., Batsányi János, Berzsenyi D., Kazinczi F., Virág Benedek

7.      Szentimentalizmus:

-  kiterjedése: XVIII – XIX. sz.

-  jellemzők:  - érzelmi lázadás

                              - vágyak beteljesülése utáni vágyódás (Fanni hagyományai)

-  képviselők: Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Ányos Pál

8.      Romantika:

-  kiterjedése: XIX. sz.

-  jellemzők:  - felfokozott személyesség, egyéniség kultusz

                              - ihletegység, látomás

                              - klasszikus mértékek felbomlása, egyéni szóalkotások, merész képzettársítások

                              - zenei nyelvhasználat, színek pompája

-  képviselők: Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Petőfi Sándor

9.      Biedermeier:

-  kiterjedése: XIX. sz.

-  polgárosodó nemesség ízlése, családias ízlések, finomkodó, érzelgős

-  képviselő: Bajza József

10.  Népies realisztikus:

-  kiterjedése: századforduló

-  párhuzamos a romantikával

-  jellemzők:  - egyszerű, természetes, közérthető

                              - élőbeszédszerű, jambikus ritmika

-  képviselők: Petői Sándor, Arany János (stílusforradalom)

11.  Realizmus:

-  kiterjedése: XIX. sz. vége

-  jellemzők:  - párbeszéd, szabadfüggőbeszéd

                              - valósághű ábrázolás, mindennapi beszéd épül be az irodalomba

-  képviselők: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond (betűnépiesség)

12.  Naturalista:

-  kiterjedése: XIX. sz. vége

-  cél: dokumentumszerű leírás

-  jellemzők:  - egyenesbeszéd

                              - mindennapi nyelvformák

-  képviselő: Móricz Zsigmond (argó)

13.  Szecesszió:

-  kiterjedése: századforduló

-  jellemzők:  - kiábrándulás, változtatni akarás

                              - feltűnő dekorativitás!

                              - zeneiség, stilizálás

                              - rímek, alliterációk, jelzőhalmozás

                              - növényi orlamentikát idézik a mellérendelő mondatok kígyózó fonalai

-  képviselő: Babits Mihály (Esti kérdés)

14.  Impresszionista:

-  kiterjedése: 1890-es évek

-  szemléletében hasonló a szecesszióhoz

-  pillanatnyiság, érzéki benyomások

-  jellemzők: szóképek, jelzők, jelzős szerkezetek, nominális stílus

-  képviselők: nyugatosok: Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Czóber Minka, József A., Szabó Lőrinc

15.  Szimbolizmus:

-  kiterjedése: 1867 – 1922        1800-as évek második fele

-  világ rejtett összefüggéseit keresték

-  jellemzők:  - szimbólumok, sejtető képek, látomásosság

                              - átalakítják a mondatszerkezeteket

-  képviselők: Ady Endre, Babits Mihály

-  Ady átfogó szimbólumrendszert hoz létre: Ős Kaján, Egy disznófejű Nagyúr

16.  Avantgárd:

-  kiterjedése: századforduló

-  szabadvers

-  abszurd, groteszk az avantgárdból fakad

-  képviselő: Kassák Lajos

a.       expresszionizmus: belső élmények kifejezése

                              túlkiabálás – erőteljes kifejezések, igék, igenevek, túlzó képek

                              indulatszók, felkiáltások

                              ige stílus

b.      futurista: teljes nyelvi szabadság – nem lesz központozás

c.       szürrealista: tudatalatti, álom megragadása a cél

                              asszociációk, látomásos képek, montázs technika

                              automatikus írás

17.  Népies:

-  kiterjedése: két világháború között

-  legnagyobb hatású irányzat

-  jellemzők:  - beszédszerűség, népnyelvi források felhasználása

                              - nyelvjárásiasság, szociográfikus hitelesség

-  képviselők: Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Veres Péter, Erdélyi József, Sinka István

19. A publicisztikai stílus

Publicisztika

-  publicare – közhírré tesz

-  szűkebb értelemben: újságírás műfajcsoportja

-  tágabb értelemben: nemcsak a sajtó műfajok, de a média műfajok is

-  újságok (=lapok):

o   művészeti irodalmi:

      Tisza táj – Szeged

      Élet és Irodalom – országos

o   tudományos:

      Magyar Nyelvőr - nyelvészeti

      Magyar Tudomány

-  gyakoriság:

o   napi

o   heti

o   folyóirat: havonta, kéthavonta…

-  stilisztikai jellemzők:

o   heterogén nyelvhasználat (sokszínű)

o   igényes, választékos újságírónyelv: közel áll a tudományos és a szépirodalmi stílushoz

o   középső réteg: társalgási nyelvre épül

o   lazább nyelvezet: bulvársajtó nyelvezete

o   időszerű

o   hatásos címek       blikkfang

o   hatásos indítás

o   íráskép, tördelés, hasábok            flekk: 26 sor    60 karakter

-  rendeltetés:

o   tájékoztatás

o   meggyőzés ® állásfoglalásra késztet

-  kifejezéskészlet:

o   állandósult szókapcsolatok gyakoriak ® elcsépeltté válhat: „országos felháborodást váltott ki”

o   szavak gyakran érzelmileg túltelítettek

o   divatszavak, divatos kifejezések

o   neologizmus (újonnan alkotott szavak, újonnan született szavak)

o   szóképek: metafora, alakzatok: felsorolás, halmozás, fokozás

-  nyelvhasználat:

o   2 dolog keveredik:   - tükrözik a nyelvhasználatot

                                                   - formálja a nyelvhasználatot

o   mondatai világosak, rövidek

o   utaló elemek szerepe nagy ® kohézió

o   szöveg jól tagolt

-  műfajai:

o   hír: pártatlannak kell lennie         kivel, mikor, hol, mi történt, (miért)
információ, cím

§  kartács hír: lényegre tér

§  paródia hír: részletből indul ki

o   közlemény: bárki megjelenítheti
pl: általános iskolai beiratkozás, szavazás

o   tudósítás: hírszerű, sajátos, személyes átélések, szemlélődő szerepéből jön létre

o   interjú: személyesebb, párbeszédes

o   riport: egy bizonyos helyszínen, egy bizonyos témáról szól

o   cikk: összefonódik a tényszerű közlés a cikkíró véleményével

o   kommentár: konkrét dologhoz fűzött magyarázat

o   glossza: rövid, csattanóval zárul, gyakran humoros

o   kritika: véleményközlés               műhöz, művészeti eseményhez fűződik
kritikai lapok

-  cím:

o   témamegjelölő (hegyalja fesztivál)

o   informatív (Drágulnak az üzemanyagok)

o   klisé szerű (Mérlegen a lakáshitel)

o   állandósult szókapcsolatra utaló (Sok kicsi sokra meg)

o   korábbi cím megváltoztatása (Vihar egy pohár borban, Közből szerzés)

18. A vita

A kulturált vita kritériumai, a vita értelmezése

Ha egy témán belül két ember ellenkező véleményt képvisel, vitáról beszélünk.

Az élet minden területén előfordul vita.     ld. iskolában, munkahelyen, otthon, utcán

vita célja: megvédjük álláspontunkat, megcáfoljuk a másik érveit

vita szó a latin eredetű disputa elnevezésből (ma is használhatjuk)

vitatkozik latin eredetű megfelelője: disputál, vagy a disputázik

Jó vitában: szembenálló feleknek nem az a céljuk, hogy legyűrjék a másikat, hanem, hogy együtt, közös belátással közelebb jussanak az igazsághoz.

nyilvános vita: tárgya általában valamilyen időszerű, közérdekű kérdés

vitában fontos:

becsületesség, őszinteség (amikor érvelünk, amikor válaszolunk a másik fél kérdéseire)

Be kell ismernünk, ha kiderül, nincsenek jól alátámasztható érveink, vagy logikai hibát követtünk el

A vita sohasem személyekről szól, hanem eszmékről, véleményekről (nem szabad            személyeskedni)

jó vitatkozó:

o türelmes (igyekszik megérteni az ellenkező vélemény érveit)

o udvarias, higgadt, végighallgatja a másikat

o rendelkezik kritikai gondolkodás készségével (a gondolatok és érvek felismerését, megfogalmazását és igazolását jelenti) Ez segít abban, hogy kövesd vitapartnered gondolatmenetét, megértsd érveit, és felismerd, hol vannak a gyenge pontjai.

Felkészülés a vitára:

-        próbálj mindkét oldal mellett érvelni (egyszer állító, azután a tagadó oldalon)

-        kutatómunka, információgyűjtés

-        gyakran elegendő, ha mindennapi példák segítségével támasztod alá véleményed (te alkotod meg legfontosabb érveidet)

-        van, hogy külső forrásokból származó bizonyítékokra, adatokra, mások véleményének idézésére van szükség

felkészülésre bármit használhatsz: olvass könyveket, újságokat, internet, másoktól személyes vélemény

Vita menete:

1.Tételmondat (olyan rövid és egyszerű állítás, amely meghatározza, hogy miről vitatkoznak a szembenálló felek)
pl. Az iskolai menzákon népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit.
a jó tételmondat magába foglalja az állítás és a tagadás lehetőségét is

2.Fogalmak meghatározása:
a tételmondatban szereplő fogalmak meghatározása (Előfordul, hogy csak azért vitatkoznak, mert ugyanazt a fogalmat másképpen értelmezik)
pl. mit értenek: magyar konyha ízein, ill. népszerűsítés szó

3.Érvelés:
Felhasználhatunk bármilyen érvfajtát.
Meggyőzőek leszünk és hatásosak, ha
                    érveléskor személyes példát, élményt is elmesélünk
                    szaktekintélyeket idézünk
                    minél több bizonyítékot, adatot gyűjtünk össze
                    hasonlatokat is fölhasználunk
Fontos, hogy minél változatosabban érveljünk.
Érvelés: világos, logikus
vita zárásakor: következtetéseket fogalmazunk meg

4.Keresztkérdések:
másik meghallgatása után lehet keresztkérdéseket feltenni
céljuk: meggyengítsék az ellenfél érveit és a sajátunkat erősítsék,
segítenek tisztázni a vitapartner állásfoglalását, illetve kiemelik a másik fél hibáit

5.Cáfolat:
A keresztkérdésekre adott válaszok segítenek a cáfolat megfogalmazásában, azaz a másik fél véleményének a tagadásában.
fontos: másik fél erős érveinek megcáfolása, hibás az értelmezése, téves a hasonlatainak alkalmazása, nem logikus a következtetése

6.Összegzés:
vélemény összefoglalása
erős érvek megismétlése

A bíró és a vitavezető feladata:

bíró: (gyakran) egy harmadik, kívülálló személy, aki eldönti a vitát

vitavezető feladata:

•         vita levezetése

•         figyeli az igazságos időbeosztást

•         végig pártatlan marad

•         segít, hogy ne durvuljon el a vita (megfelelő stílus, személyeskedés)

17. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A szövegszerkesztés menete:

             1.Az első lépések:
Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím).
A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget.
Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása à céltudatosabb gyűjtés.

             2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.

Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei à könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek à meggyőző beszéd.

             3.Az elrendezés:

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat à tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

             4.A befogadást és megértést segítik a következő elvek:

Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.

Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.

A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.

A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.

A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)

             5.A szöveg kidolgozása:

·         Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.

·         Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.

·         Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.

·         Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).

·         Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk à önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.

·         Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.

·         A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.

             6.Végül: A szöveg előadása.

16. Önéletrajz és kérvény

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

Önéletrajz és kérvény

Ezeket az iratokat használjuk új munkahely megpályázásához is.

Önéletrajz:

írásban történő bemutatkozás

• életpálya bemutatása
• önjellemzés saját magunkról
• írásmód árulkodik:

o stílusunkról

o helyesírásunkról

o szövegszerkesztésünkről

• tartalmazza iskolai végzettségünket, szakismeretünket
• munkahelyünkről tanúskodok
• érdeklődésünkről tanúskodik

készülhet:

•         kézzel (grafológussal megvizsgáltathatják)

•         számítógéppel

lehet:

•         rövid

•         részletes

vagy

•         hagyományos

o   prózai szöveg

o   fogalmazott, koherens szöveg

o   komplett mondatok

o   Bevezetés, Tárgyalás, Befejezés

o   tartalmi vázlata:

•   személyi adatok (születési hely, idő, család adatai)

•   iskolák adatai (iskolák neve, időtartam, szaktárgyak iránti vonzalom, elért eredmények)

•   elért szakképzettségek (hol, mit, mikor)

•   munkahelyek, beosztások, eredmények, kitüntetések)

•   nyelvismeret (nyelv megnevezése, nyevlism. szintje, hivatalos minősítés)

•   szakmai munkásság (elért eredmények, tanulmányutak)

•   szabadidős, egyéb társadalmi tevékenység, érdeklődés

•   cél kiemelése (miért készült az életrajz, hivatalválasztás, pályázást indokló tényezők)

•         amerikai

o   vázlatosabb (vázlatosan sorol fe)

o   néhány mondat, ami esetleg összefügg

o   jobb oldal fejléc (életrajzíró neve, lakcíme, tel. száma, esetleg e-mail címe)

o   középre felírva: önéletrajz- mint cím

o   tartalmazza:

•   cél (önéletrajz megírásának indítékai)

•   tanulmányok felsorolásszerűen (idő, iskola, szakok)

•   felsorolásszerűen: szakismeret, gyakorlat, képzettség, eddigi munkahelyek

•   nyelvismeret

•   esetleges társadalmi tisztségek bemutatása

•   referenciaszemélyek felsorolása (azok, akik információt tudnak adni az önéletrajz írójáról)

•   személyes rész zárja le (név, születési idő, hely, család adatai) (szerepelhet első pontként is)

         Szakmai önéletrajz:

·   hagyományos

·   amerikai/ új típusú

o   hagyományos

o   kronologikus (időben visszafelé)

-  (személyes részeket a lehető legrövidebben közlià fontosabb: szakmai munkásság, pályakép bemutatása

-  részletesen ismerteti: elért eredmények)

Általános képet ad rólunk.

Meg kell nevezni a műfajt (önéletrajz)

kell: keltezés, aláírás

középpontban: szakmai előremenetelünk

•   nyelvismeret

•   gépkocsivezetői engedély

•   személyes adatok (születési év, hely, családi állapot, szülők, testvérek)

•   szabadidős tevékenységek

•   tanulmányi versenyek

De! nem:   vallási, politikai hovatartozás

                  nemi megkülönböztetést sem tehetnek

kell: logikai váz

fehér A/4-es papírra

arányos, helyes, esztétikus elrendezés

esztétikus

fontos a címek, egyes pontok kiemelése

szellős elkülönítések

kifogástalan helyesírás

aláírás, keltezés

kép: max. félalakos, nem túl régi kép (általában igazolványkép)

több oldal esetén:

v  számozott oldalak

v  lapokat összetűzzük

Kérvény:

Általában kérésünk írásban történő megfogalmazása.

pl. kérhetünk: kollégiumi felvételt, részletfizetési kérvényt

3 dolgot kell mérlegelni:

1)      lehetséges-e a kérésünk

2)      összhangban áll-e a hatályos jogszabályokkal

3)      indokaink elég nyomósak-e

érvelő szöveg

3 részből áll:

       I.      Fejrész (címzett adatai)

    II.      Főrész:

a)      kérés megfogalmazása

b)      indoklás

c)      kérés megismétlése

 III.      Záró rész (keltezés, elköszönés, aláírás, melléklet)

Formai követelményei:

•   fejléc: fel kell tüntetni a címzett személy vagy vállalat adatait

•   megszólítás: állhat középen vagy bal oldalon

•   elköszönés: új bekezdésben

•   keltezés: lehet jobb felső sarokban vagy balra lent

•   aláírás: alatta szerepelhet a minősítésünk, beosztásunk (ha szükséges a cím, ahova a választ          várjuk)

•   melléklet: levél bal alsó részénà felsoroljuk, hogy milyen iratokat csatolunk a levélhez