- Irodalmi korszakok, stíluskorszakok ® stílusirányzatokat követnek
- Közös stilisztikai sajátosságok több alkotót kötnek össze
- 1-1 új stílusirányzatot történelmi, társadalmi, gondolkodásbeli változás indít el
1. Középkor:
- kiterjedése: első szövegemléktől – XVI. sz.
- jellemzők: - latin nyelvi hatás
- ősi beszélt magyar
- népköltészet
- tömörség (Halotti beszéd)
- alliteráció (Ómagyar Máris siralom: Világnak világa, virágnak virága)
- rímek
- kódexek nyelve nehézkes (kivéve: Érdy-kódex)
2. Reneszánsz:
- kiterjedése: XVI. sz. második fele
- jellemzők: - antikizálás
- szépség-harmónia ábrázolása
- természeti metaforás alkalmazása (virág, galamb)
- képviselő: Balassi Bálint: díszítőhalmozás, vágánsdalok, virágénekek
pl: „Jó illatú piros rózsám, gyönyörűszép kis violám.”
3. Manierizmus:
- kiterjedése: XVI. sz. vége válsághangulat
- középpont: fő eszméje a pompa
- jellemzők: - meghökkentő képek
- nyugtalanságot kifejező zaklatott mondatformák
- képviselő: Rimay János
4. Barokk:
- kiterjedése: XVII – XVIII. sz. vége
- cél: erős hatás elérése, meggyőzés
- jellemzők: - látomásos túlzások
- formai bravúr
- pompás díszítő metaforák
- hősi pátosz
- körmondat
- képviselők: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István
5. Rokokó:
- kiterjedése: XVIII. sz. vége
- jellemzők: - játékosság, könnyedség, derű, életöröm
- aprólékosság, kecsesség, finomság, idilli hangulat
- miniatűr kultusz
- képviselő: Csokonai Vitéz Mihály
6. Klasszicizmus:
- kiterjedése: XVIII. sz.
- jellemzők: - ókori minták követése
- stiláris fegyelem
- didaktikus műfajok
- egyszerű képek, szókincs gazdagság
- időmértékes versritmus, pátosz
- mondatok megformálásában az ésszerű formanyelv
- képviselők: Csokonai V. M., Batsányi János, Berzsenyi D., Kazinczi F., Virág Benedek
7. Szentimentalizmus:
- kiterjedése: XVIII – XIX. sz.
- jellemzők: - érzelmi lázadás
- vágyak beteljesülése utáni vágyódás (Fanni hagyományai)
- képviselők: Csokonai V. Mihály, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Ányos Pál
8. Romantika:
- kiterjedése: XIX. sz.
- jellemzők: - felfokozott személyesség, egyéniség kultusz
- ihletegység, látomás
- klasszikus mértékek felbomlása, egyéni szóalkotások, merész képzettársítások
- zenei nyelvhasználat, színek pompája
- képviselők: Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, Petőfi Sándor
9. Biedermeier:
- kiterjedése: XIX. sz.
- polgárosodó nemesség ízlése, családias ízlések, finomkodó, érzelgős
- képviselő: Bajza József
10. Népies realisztikus:
- kiterjedése: századforduló
- párhuzamos a romantikával
- jellemzők: - egyszerű, természetes, közérthető
- élőbeszédszerű, jambikus ritmika
- képviselők: Petői Sándor, Arany János (stílusforradalom)
11. Realizmus:
- kiterjedése: XIX. sz. vége
- jellemzők: - párbeszéd, szabadfüggőbeszéd
- valósághű ábrázolás, mindennapi beszéd épül be az irodalomba
- képviselők: Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond (betűnépiesség)
12. Naturalista:
- kiterjedése: XIX. sz. vége
- cél: dokumentumszerű leírás
- jellemzők: - egyenesbeszéd
- mindennapi nyelvformák
- képviselő: Móricz Zsigmond (argó)
13. Szecesszió:
- kiterjedése: századforduló
- jellemzők: - kiábrándulás, változtatni akarás
- feltűnő dekorativitás!
- zeneiség, stilizálás
- rímek, alliterációk, jelzőhalmozás
- növényi orlamentikát idézik a mellérendelő mondatok kígyózó fonalai
- képviselő: Babits Mihály (Esti kérdés)
14. Impresszionista:
- kiterjedése: 1890-es évek
- szemléletében hasonló a szecesszióhoz
- pillanatnyiság, érzéki benyomások
- jellemzők: szóképek, jelzők, jelzős szerkezetek, nominális stílus
- képviselők: nyugatosok: Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Czóber Minka, József A., Szabó Lőrinc
15. Szimbolizmus:
- kiterjedése: 1867 – 1922 1800-as évek második fele
- világ rejtett összefüggéseit keresték
- jellemzők: - szimbólumok, sejtető képek, látomásosság
- átalakítják a mondatszerkezeteket
- képviselők: Ady Endre, Babits Mihály
- Ady átfogó szimbólumrendszert hoz létre: Ős Kaján, Egy disznófejű Nagyúr
16. Avantgárd:
- kiterjedése: századforduló
- szabadvers
- abszurd, groteszk az avantgárdból fakad
- képviselő: Kassák Lajos
a. expresszionizmus: belső élmények kifejezése
túlkiabálás – erőteljes kifejezések, igék, igenevek, túlzó képek
indulatszók, felkiáltások
ige stílus
b. futurista: teljes nyelvi szabadság – nem lesz központozás
c. szürrealista: tudatalatti, álom megragadása a cél
asszociációk, látomásos képek, montázs technika
automatikus írás
17. Népies:
- kiterjedése: két világháború között
- legnagyobb hatású irányzat
- jellemzők: - beszédszerűség, népnyelvi források felhasználása
- nyelvjárásiasság, szociográfikus hitelesség
- képviselők: Illyés Gyula, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Veres Péter, Erdélyi József, Sinka István
A mamáddal kocsikázom!
VálaszTörlés