15. A kohézió

A szövegösszetartó erő

A szöveg legfontosabb sajátossága a szövegelemek összekapcsoltsága = szövegösszetartó erő = szövegkohézió. A szöveg egészére ható összetartó erőt globális kohéziónak nevezzük. A szövegegységek (mondatok) láncszerű összekapcsolódására a lineáris kohézió kifejezését használjuk.

A szövegkohézió összetevői:

• A szövegalkotást és a befogadást meghatározó nem nyelvi tényezők (kommunikációs)

• A szöveg jelentésbeli kapcsolatai

• A szöveg nyelvtani kapcsolatai

Globális kohézió:

1)            A szöveg témahálózata: témajelölő szavak, szókapcsolatok hálózata = kulcsszavak

A kulcsszavak helyettesíthetők rokon értelmű szóval, körülírással, visszautaló névmásokkal.

2)            Tartalmi-logikai kapcsolatok:

§  Térbeli

§  Időbeli                       viszonyokkal kapcsolatosak

§  Logikai

§  Ok-okozati

3)            Témamegjelölő cím:

Előrevetíti a szöveg témáját, tartalmát.

Eszközei a jelentésbeli kapcsolóelemek

A szövegrészeket összekapcsoló (lineáris kohézió) eszközei:

1)      A kulcsszavak megismétlése összetartja a mondatokat: metonimikus, metaforikus megnevezés (fölérendelt fogalmak)

A megnevezésformák (pl.: József Attila, költő, poéta stb.) jelentésben kapcsolják össze a szöveg mondatait, ezért jelentésbeli kapcsolóelemeknek nevezzük őket.

2)      Többjelentésű szavak

3)      Azonos és hasonló alakú szavak

4)      Ellentétes jelentésű szavak

-Visszautaló elem: anafora

-Előre utaló elem: katafora

5)      Téma-réma:

A mondatok új hírt, új információt közlő elemét rémának nevezzük. A következő mondatokban a betűvetésre visszautaló kifejezések már ismert közléselemek, azaz témák. A szöveg téma-réma kapcsolatai fontosak a szöveg jelentésbeli összetartásában.

Grammatikai kapcsolóelemek

A szövegrészeket összekapcsoló (lineáris kohézió) eszközei:

1)      Névmások: a személyes és mutató névmások biztosítják a szüntelen visszautalást pl.: hozzá, reá, nélküle, vele

A névmások összekapcsolják a mondatokat, tagmondatokat, egész mondatokat, szövegrészek között teremtenek kapcsolatot.  (anafora, katafora)

2)      Egyeztető toldalékok:

Igei személyragok

Birtokos személyjelek

Többes szám jele

3)      Hiányos mondatok:

Kihagyás, kifejtetlenség

4)      Határozott névelő használata teszi egyértelművé, hogy korábban megnevezett dologról van szó.

5)      Kötőszók: mondatrészeket, tagmondatokat, mondatokat kötnek össze. Jelzik a mondatok közötti tartalmi-logikai kapcsolatot. Páros kötőszók = előreutaló elemek

6)      Szórend: heves grammatikai szabály köti (jelző, jelzett szó)

Kommunikációs cél, a mondat aktuális tagolása határozza meg. A szórenddel is jelezzük, hogy a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak.

7)      Mondatrend = a szövegben a tagmondatok sorrendje. Kommunikációs céloknak, és a szövegösszefüggés megteremtésének rendeljük alá.

8)      Határozószók

A szöveg egészét összetartó (globális kohézió) eszközei:

• Témahálózat (kulcsszók)

• Tartalmi-logikai kapcsolatok (időbeli, térbeli, ok-okozati összefüggések)

• Témamegjelölő cím

A szövegrészeket összekapcsoló (lineáris kohézió) eszközei:

• Grammatikai kapcsolóelemek
• Névmások, határozószók, kötőszók, hiányos mondat, stb.

• Jelentésbeli kapcsolóelemek, melyek a tartalomra, a jelentésre utalnak
• Megnevezés formák

(Ismétlés, rokon értelmű szavak, körülírás)

• többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű szavak használata
• tartalomváró szavak
• téma-réma kapcsolatok