13. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében a szószerkezet alkotásában

A morféma a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége.

Két típusa: - tőmorféma, - toldalékmorféma.

o   Tőmorfémák: a szó jelentésmagja, legtöbbször fogalmi jelentéssel bír.

• Egyalakú tövek: pl.: (emberi, embernek)
• Többalakú tövek: pl.: (erdővel, erdei)

Igetövek rendszere:

• Egyalakú pl.: csüng, áll, gondolkodik, táplál stb.
• Többalakú pl.: -hangzóhiányos (zörög- zörg+-ök) v, sz, d,n,z-s változatú tövek(lő-lövök)

Névszótövek rendszere:

• Egyalakú: (70%) mgh-ra(pl. hajó, kávé), msh-ra végződőek (kép, ház)
• Többalakú:

§   mgh-ra végződők: tővégi időtartamot váltakoztató (alma- almá+t), hangszínt és időtartamot v.(erdő-erde+-je), véghangzóhiányos (borjú-borj+-ak), v-s névszótövek (bő-bőv+-ebb)

§  msh-ra végződők: tőbelsei időtartamot váltakoztató (kéz, kezet) hangzóhiányos (kéreg, kérget) hangugrató (kehely, kelyhet) névszótövek.

o   Toldalékmorfémák: járulékos, viszonylagos jelentésük van. A tőmorfémák jelentésének megváltoztatása, módosítása a feladatuk.

• Szuffixum (tő után állnak) pl.: kutyával
• Prefixum (tő előtt állnak) pl.: felsőfok, túlzófok jele (legszebb, legeslegszebb)

Morfémák típusai alaki önállóság szerint:

• Szabad m.: alakilag és jelentésben is önálló. pl.: szótári tövek
• Félszabad m.: alakilag önálló, de jelentése járulékos. Pl.: névelő (a, egy, az) névutó (alatt,előtt)
• Kötött m.: sem alakja,sem jelentése nem önálló. Pl.: toldalékok (képzők, jelek, ragok)

Toldalékok

• Képzők
• Új szót hozhatunk létre vele
• Nem köti meg a szó szófaját
• A tő után és a jel előtt áll
• Több képző is állhat egymás mellett
• Jelek

§  Szóalakokat hozunk vele létre

§  Megköti a szó szófaját

§  A képző és a rag között áll

§  Szófajként meghatározott módon több is lehet egy szóalakban

• Ragok

§  Szóalakot hozunk létre vele

§  Nem változtatja meg a szó szófaját

§  Lezárja a szóalakot

§  Csak egy lehet belőle

§  Mondatrészszerepet jelöl

A toldalékok kapcsolódási sorrendje: tő+ képző(k)+ jel(ek)+rag (pl. szeret+et+é+ről)

Képzők:

•         igeképzők: (zöld+-ell, dob+-ol, só+-z)

•         főnévképzől: (szép+-ség, olvas+-ás, madar+-ász)

•         melléknévképzők: (nagy érteék+-ű, arany+-os, ujj+-nyi, kert+-i)

•         számnézképzők: (harm+-adik, öt+-öd)

•         igenévképzők: (úsz+-ni, szaladgál +-ó, ér+-ett, megír+-andó, nevet+-ve)

Jelek:

•         múlt idő jele: -t, -tt (két+-t, főz+-ött)

•         feltételes mód jele: -na, -ne, -ná, -né és változatai (ad+-na, ad+-ná, i+-nna, i+-nná)

•         felszólító mód jele:-j és változatai (kér+-j, té+-gy, jö+-jj, hi+-ggy, fus+-s, te+0+dd)

•         többes szám jele: -k (ceruzá+-k, füzet+-ek)

•         birtokos személyjelek: -m, -d, -a/-e, -ja/-je (ceruzá+-m, ceruzá+-d stb.)

•                                             -unk/ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/ük, -juk/jük (füzet+-ünk, füzet+-etek)

•         birtokjel: -é (kati+-é)

•         birtoktöbbesítő jel: -i, -ai, -ei, -jai, -jei (építő+-i, rokon+-ai, kert+-jei)

•         fokjelek: középfok jele: -bb (kedvese+-bb)
               felsőfok jele: leg-+-bb (leg-+kedves+-ebb)
               túlzófok jele: legesleg-+-bb (legesleg-+kedves+-ebb)

•         kiemelőjel: -ik (fényesebb+-ik, nagyobb-+ikk)

Ragok:

•         igei személyragok:    -k, -m (vár+-ok, vár+-om)
                                 -l, -sz, -d, 0 (játsz+-ol, vár+-sz, vár+-od, vár+0)
                                 0, -i, -ja, (vár, néz+-i, vár+-ja)
                                 -unk/-ünk, -junk/-jünk (vár+-unk, vár+-juk)
                                 -tok/-tek/-tök, -játok, -itek (vár+-tok, vár+-játok, néz+-itek)
                                 -nak/-nek, -ják/-ik (vár+-nak, vár+-ják, kér+-ik)

•         főnévi igenév személyragjai: -om/-od/-a/-e/-unk/-ünk/-otok/-etek/-ötök/-uk/-ük

•         tárgy ragja: -t (sütemény+-t)

•         birtokos jelző ragja: -nak/-nek (a fiú+-nak a labdája)

•         határozóragok: -ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön/, -ra/re, -ról/-ről,
                        -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től, -val/-vel, -kor; -an/-en (szép+-en),
                        -ul/-ül (magyar+-ul); -lag/-leg (emberi+-leg)

Érettségi feladat: Bontsd szóelemeire a következő szavakat! (szótő, jel, rag)

szóalakot alkotó morfémák pontos megnevezése

12. Alaktan és szótan: a magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal

A magyar helyesírásban 4 olyan alapelv érvényesül, amit minden szó, szókapcsolat leírásakor figyelembe kell vennünk. Ezek általában együtt hatnak, tehát íráskor többhöz is igazodunk.

Kiejtés elve, Szóelemzés elve, Hagyomány elve, Egyszerűsítés elve

Kiejtés elve

I.      Magánhangzók jelölése:

A szótőben és a toldalékokban lévő mgh-k jelölésére más-más szabályok vonatkoznak.

-        A szavak végén a mgh ált. hosszú (hó, nő, bú, tű)

-        Alakörző szavak: minden alakban megőrzik az í, ú, ű hosszúságát (címke, címez), gyűjt (gyűjtemény, gyűjtöget), súly (súlyos, súlyok)

-        Alakváltoztató szavak: egyes származékaikban rövid az í, ú, ű pl. bízik (biztat, bizakodik), bújik (bujdos, bujkál), gyűlik (gyülekezik)

-        Ugyanúgy változik az mgh.: víz, tűz, út, híd, kút, nyúl, nyíl, rúd, úr, kéz (i-í, ü-ű, u-ú, e-é)

-        Tíz, húsz számnevek: hosszú marad a mgh. (tízes, tízen, húszas, húszat)

-        Összetett szn.-ekben megrövidül az i, u (huszonhat, tizenöt), valamint a törtszámnevekben és a sorszámnevekben: tized, tizedik, huszad, huszadik.

-        Ingadozó kiejtésű szavak (pl. árboc, szolid, dicsér, ítél, böjt, dicsér, irigy, öv, posta, regös, sima, ígér, kímél, kísér, szelíd, tanú stb)

-        Rövid mgh.: toldalékok: -ul, -ül, -dul, -dül, -stul, -stül, -kor, -szor, -ször, -ig (pl. gyógyul, merül, mozdul, perdül, ajtóstul, cipőstül, ötkor, hatszor, ötször, holnapig)

-        Hosszú mgh.: toldalélok: -ít, -sít, -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről (pl. világosít, állandósít, kapuból, kerítéstől, házról, ereszről)

II.      Mássalhangzók jelölése:

Ált. megegyezik a kiejtés és a helyesírás.

-        ingadozik az msh.-k időtartama (pl. bakancs, cikázik, csat, háló, köpeny, múlik, szalag, telik, hadd, fullánk, guggol, mállik stb.)

-        ’valamilyennek tart’, ’valamilyennek látszik’ jelentásű igék: hosszú –ll igeképző (pl. furcsáll, tarkállik)

-        szabályosak váltakozik az mshk-k hosszúsága: -t, -tt múlt idő jele; -t, -tt helyhatározórag; -b, -bb fokjel (pl. írt, nézett, Vásárhelyt, Pécsett, idősb, okosabb)

Szóelemzés elve

-  másképp ejtjük és írjuk: zöngésség szerinti, képzés helye szerinti részleges hasonulás. (lökdös, különbözik)

-  írásban jelöletlen teljes hasonulás: község, egészség, anyja, bátyja. hagyjátok, lehunyja, daloljunk, álljon

-  összeolvadás: a tj, dj, nj, ts, ds, gys, tsz, dsz, gysz betűkapcsolatok ejtésében: botja, padja, nénje, vetíts, vadság, nagyság, metszi, adsz, egyszer.

-  kiejtésben mássalhangzó-rövidülés: otthon, mondd meg

-  mássalhangzó kiesés: (nem tüntetjük fel írásban): mindnyájan

-  t végű igékben: pl. márts, fesd, bocsásd

-  írásban jelölt teljes hasonulás:

•         s, sz, z, dz végű igék + j-vel kezdődő toldalék járul hozzá  Pl. mossa, játssza, rázzuk, eddzétek

•         -val, -vel, -vá, -vé toldalék v hangja , ha mássalhangzóval kezdődő szóhoz járul (tűzzé, jéggé)

•         msh- val kezdődő toldalékok előtt teljesen hasonul az ez, az mutató névmás msh-ja (ehhez, annál)

Hagyomány elve

-  ly írásánál megőrizzük a régebbi korok kiejtésének és hangjelölésének emlékét

-  korabeli ly hang már csak egyes nyelvjárásokban figyelhető meg (palóc)

-  magyar történelmi családnevek hangjelölése (Batthyány, Eötvös)

-  pl. mély, folyó

Egyszerűsítés elve

-  csonkításàbetűk megtakarítása

-  kettőzött kétjegyű msh-k (annyi, össze)

-  többjegyű betűk kettőzött alakja (meggy, eddzük, briddzsel)

-  nincs egyszerűsítés az összetett szavak határán (jegygyűrű, kulcscsörgés, díszszázad))

-  3 azonos mshà2 lesz belőle (Mariannak, meggyel)

-  nincs egyszerűsítés: összetett szavak tagjainak határán, magyar családnevekben, idegen nevekben (Kiss-sel, Tallinn-nál, sakk-könyv, Scott-tól)

-  pont megtakarítása (13-16. oldalon, X-XI. század)

11. Társadalmi és területi változások és a norma

-  A társadalomnak vannak kis és nagy csoportjai. Ezek különböző nyelvet használnak. Különböznek ezek egymástól értékekben, normákban és szokásokban. Akik egy csoportba tartoznak, azok nyelvközösségekbe tartoznak és gyakrabban érintkeznek egymással.

-  Nyelvváltozat: nem önálló nyelv, csak módosulások figyelhetőek meg benne a köznyelvvel szemben.

-  Szókészleti rétegződés:  - társadalmi tagolódás

                                             - földrajzi tagolódás

                                             - foglalkozásbeli tagolódás

                                             - életkor

                                             - magatartásformák

                                             - írásbeli-szóbeli

                                             - téma

-  Egy egyén több nyelvközösségnek a tagja.

-  Igazítjuk a nyelvhasználatunkat: helyzethez, alkalomhoz, beszédpartnerhez.

-  Igazítás során kódváltást hajtunk végre.

-  Nyelvi norma: szabályok összessége, ez alapján használjuk a nyelvet. Meghatározza az elvárásokat (milyen helyzetben hogyan használjuk a nyelvet). Megegyezés eredménye, kiegyenlítődés jött létre, hiszen a magyar köznyelv alapja az ÉK-i nyelvjárás volt.

-  Kétnyelvűség: nyelvjárás és köznyelv

-  Kettősnyelvűség: másik idegen nyelv

10. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezése

információs társadalom: szociológiai kifejezés

                                          információ gyors, egyszerű, széleskörű elterjedése

Információs társadalom hatása a társadalom tagjaira:

+

-

•         széles körben lehet hozzájutni az információhoz •         széles körben lehet publikálni (à új tények, lehetőségek) •         nemzetközi kapcsolatok jók, gyorsak •         idegen nyelvi anyagokhoz hozzá lehet jutnià nyelvtanulás •         szövegszerkesztőt használhatunk (World) helyesírási hibák javítása: jelzi a stilisztikai, nyelvhelyességi hibákat is igényesebb munka táblázatot stb. is be tudunk szúrni (grafikon, konvertálás) •         internetenà szótárak böngészése

•         növekszik a különbség a szociálisan hátrányos és előnyös régiók között (nem fog megvalósulni az esélyegyenlőség) •         burjánzik az emberi gyarlóság teljes spektruma (árad a szenny) •         elhagyjuk az ékezeteket •         redukálódik a mondat (ld. rövidebb mondatok, köszönések pl. Csá!) •         beszélgetések ideje is rövidül •         nem figyelünk a helyesírásra •         információs eszközök az elidegenedést erősíthetik •         csak szavak, Ø mondatok

A személyes- és tömegkommunikáció keveredik egymással

például: interneten

online kapcsolatteremtési lehetőségek adódnak

e-mailà hivatalos ügyeket is lehet e-mail-en keresztül intézni

                        ld. tranzakciók: személyes igénylés, engedély, okmányok beszerzése

SMS à ld. szavazós játékok

A tömegkommunikáció egyközpontú. A média központi nyelvváltozatban beszél és ezt a nyelvváltozatot terjeszti is. A média a legnagyobb oktatási és művelődési eszköz.

Bulvársajtó, kereskedelmi média:

•   Kevésbé törődik minőségi követelményekkel, és a kulturális misszióval.

•   Elsődleges szempontja: tömeghatás (olvasó-, nézőszámra törekszik)

•   Hatáskeltő eszközök:

o   harsányak, erőszakosak

o   botrányos témák

o   agresszivitás, szleng

reklámokat sugároznak

Információ hatása a tömegkommunikációra:

ld.

• idegen szavakat használ
• szöveges szövegszerkesztés hat a médiára
• gyakran hibásak ld. feliratok

bárki kiadóvá válhat

internetes újságok, szolgáltatások (tévé, rádió stb.)

(médiafogyasztás szerepe szabott)

A média a jövő kommunikációs eszköze is.

9. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Bessenyei György

Magyarság c. röpiratából

I.                   A nyelvújítás időszaka, indulása:

ü  A felvilágosodás időszakára esik. Az 1700-as évek végén Bessenyei és a bécsi testőrírók közvetítésével elterjednek a francia felvilágosodás eszméi.

ü   A tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven kell megszólalniuk.

ü  Cél: a nemzeti nyelv megteremtése, ezt képviseli Bessenyei programja a Magyarság c. írásában. A nyelvújítás átfogó mozgalommá válik. 

ü   A nyelvújítás az 1770-es évektől 1872-ig tartott, a Magyar Nyelvőr megjelenéséig. Szűkebben értelmezve néhány évtizedig, 1790-1820-ig bontakozott ki.

A nyelvújítás fogalma, célja:

ü  Nyelvújítás: a nyelvfejlesztés társadalmi igénye alapján avatott nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe. Célja az aktuális mondanivaló kifejezhetősége és jobb, hajlékonyabb megformálhatóságának megteremtése. Mintául a német nyelvújítás mozgalom szolgált. (Kazinczy)

A nyelvújítás résztvevői, képviselői:

ü  Központi kérdés a magyar államnyelvvé tétele, mely a 1844. évi országgyűlésen teljesül.

ü   A résztvevők csoportosítása:

            Szépírók                                             Szakírók

•         Kazinczy Ferenc                    Diószegi Sámuel

•         Csokonai V. Mihály               Fazekas Mihály

•         Kölcsey Ferenc                      Révai Miklós

•         Szemere Pál                           Bugát Pál

Új szavak tömegeit gyártották maguk is.

Ortológusok és neológusok:

A nyelv megújításának a lehetőségét különbözőképpen képzelték el:

Ortológusok                           Neológusok

A régi állapotokat                 Tudatosan be kell

féltők tábora. Óvtak a                        avatkozni a nyelv

beavatkozástól, rontásnak      életébe, ehhez a

értékelték azt.                                    költőknek van joga.

(Debreceni Grammatika alapelvei - 1975)

Központi szerep a nyelvújításban:

o        Kazinczy gyakorolta a neológusok vezérének szerepét. Szellemi központtá vált Széphalom (Bányácska), ahonnan kiterjedt levelezést folytatott. (Politikai múltja!)

o         Tövisek és virágok c. epigramma-gyűjtemény – támadás az ortológia ellen. Szerinte az író barátja a nyelvnek, építője, nem pusztítója, ezért el kell tanulni az idegen hajlékonyságot.

Az ortológus-neológus vita:

ü  A Tövisek és virágok-ra válaszoltak az ortológusok a Mondolat c. gúnyirattal. Nevetségessé tették a nyelvújítók túlzásait, megcélozva a vezért. A borítón Kazinczy megkoszorúzott torzképét tették, amint szamárháton lovagol a Parnasszus felé, a nevéből anagrammát alkotva Zafyr Czenczi-nek nevezték el. Az iratban sok sikertelenül újított szót gyűjtöttek össze, melyeket kigúnyoltak.

ü   Felelet a Mondolatra c. Kölcsey és Szemere Pál adta közre a választ. Ez stílusparódia a terjengős stílus és a Debreceni Grammatica ellen.

A vita lezárása:

•         Kazinczy belátja, hogy túlzásokba esett, és lezárja a vitát Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. írásával 1819-ben: ortológusnak és neológusnak egyaránt lennie kell a nyelv megújítójának (tüzes ortológus és tüzes neológus).

•          Kazinczy maga is gyakorolta a nyelvújítást, pl.: hölgy, légyott, évszak, emlékkönyv szavaink nevéhez fűződnek.

A nyelvújítás gyakorlata – a szókincs bővítése:

1. Nyelvjárási szavakat köznyelvivé tettek, pl. betyár, burgonya, bútor, hullám
2. Régi szavakat elevenítettek fel, pl.: aggastyán (az Ágostonból), személyneveket is, pl.: Gyula, Béla, Zoltán, Géza.
3. Idegen szavakat alakítottak át, pl.: a latin balanea szóból bálna lett, Leipzig-ből Lipcse.

Új szavakat hoztak létre többféle módon

•         Szóképzéssel, pl. tanulmányoz, történelem, tengerész, állítmány, alapzat

•         Szóvégek megelevenítésével, pl. szálloda, cukrászda, újonc

•         Szóelvonással, (szóelemek elhagyásával) pl. a kapálból a kapa; a tanítból a tan

•         Szócsonkítással, (szóvégek önkényes elhagyásával) pl. címerből a cím, gyártból a gyár...

•         Szóösszetétellel, pl. folyóirat, szemüveg...; idegenszerű összetételek, pl.: jogerős, iskolaköteles...

•         Szóösszerántással, pl. levegő+ég=lég, cső+orr=csőr...

Összegzés:

•         Kb. 10 ezer szó van használatban belőlük.

•         Vörösmarty, Petőfi, Arany már használták a megújított nyelvet.

•         A nyelvújítás tekinthető a magyar irodalmi nyelv egységéért vívott aktív mozgalomnak.

•         Kazinczy az egységes köznyelv megteremtésére az északkeleti nyelvjárást vette alapul (sárospataki, debreceni kollégium).

•         Ypszilonista-jottista háború: Verseghy-Révai harc, az utóbbi győzelmével ér véget (kiejtés szerinti, illetve szóelemzés elve szerinti írásmód kérdése).

•         1872-ben megindult a Magyar Nyelvőr c. folyóirat, mely máig hűen őrködik nyelvünk rendszere felett (internetes változatban is megjelenik).

Érettségi feladat: szóalkotási módok, milyen mód (6db)

8. A nyelvtörténet forrásai – kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek

Írásos nyelvemlékek:

a)      kézzel írott

b)      nyomtatott

Nyelvemléktípusok (nyelvi anyaguk szempontjából):

• szórványemlékek
• kézírásos szövegemlékek
• glosszák, szójegyzékek, szótárak
• nyomtatott szövegemlékek – Kódexek

szórványemlékek:

· írott források ® idegen nyelven íródtak + magyar szavak csak elszórtan jelennek meg
magyar szavak többsége valamilyen tulajdonnév (földrajzi vagy személy)

· legjelentősebb szórványemlékek:

-   950 körül, Bíborbanszületett Konstantin – A birodalom kormányzásáról

-   fővezérek (pl. Álmos, Árpád, Levedi, Üllő, Tas)

-   törzsek (pl. Nyék, Tarján, Kér, Keszi)

-   földrajzi helyek (pl. Etelköz, Tisza, Maros, Levédia)

-   XI. sz. veszprémvölgyi apácák adománylevele

-    görög és később latin nyelvű változat

-    magyar helynevek

-   1055. A tihanyi apátság alapítólevele

-   tulajdonnevek, magyar köznevek

-   mondattöredék ® „feheruuaru rea meneh hodu utu rea” [=Fehérvárra menő hadútra]

-   1200 körül ® Anonymus – Gesta Hungarorum

-   gazdag személynevekben, több helynév ® pl. saruuar (sárvár), satmar (szatmár), matra (mátra)

glossza (széljegyzet):

· nem szerves része a szövegnek

· szövegek megértését segítő lapszéli vagy a sorok közé beírt jegyzet

· latin szöveg

-   XV. sz. Marosvásárhelyi és Szalkai-glossza

-   Sermones Dominicales glosszái (latin prédikációgyűjtemény)

szójegyzékek:

·  szótárak helyett fogalomkörök szerint csoportosított szójegyzékek

·  latin nyelvűek

·  latin szavak fölé jegyezték be a magyar jelentést

-   1395 körül ® Besztercei szójegyzék

-   1405 körül ® Schlägli-szójegyzék

szövegemlékek:

·  nyelvemlékek

·  már összefüggő, magyarul írt szövegek

·  hosszabbak v. rövidebbek is lehetnek

·  kézírásosak v. nyomtatottak

·  egyházi v. világi téma

-   XII. sz. ® Halotti beszéd

-  latin nyelvű Pray-kódexben vendégszövegként maradt fenn

-  két részből áll ® 26 soros beszéd + 6 soros könyörgés = 32 sor

-   XIII. sz. közepe ® Ómagyar Mária siralom

-  Leuveni-kódex

-   Köningsbergi töredék és szalagjai

-  Halotti beszéd + Ómagyar Mária siralom között keletkezett

-  terjedelem ® nagy lehetett

-  középkor ® ezt a művet is felszabdalták ® kódex elé tették védőlapnak, ill. a könyv gerincét erősítették meg vele

-  hiányosan, töredékesen maradt csak fenn

-   Gyulafehérvári sorok

-  XIII. sz. második fele

-  prédikáció vázlat

kódexek:

-  nagy terjedelmű, kézzel írott alkotások

-  XV-XVI. század

-  igény ® latint kevésbé értőknek anyanyelvükön szóljanak az imádságok, példázatok, bibliai részletek, legendák

-   Jókai-kódex

-  XIV. sz. második fele

-  Szent Ferenc életét beszéli el

-   Huszita Biblia

-  világi papoktól származó első magyar Biblia-fordítás

-  3 kódexben találták meg:

o   Bécsi kódex ® ószövetségi részek

o   Müncheni kódex ® evangéliumok

o   Apor-kódex ® zsoltárok

-   Festetics-kódex

-  XV. sz. második fele

-  Kinizsi Pálné Magyar Benigna részére készült

-  imádságos könyv

-   1510. Rácskay Lea ® Margit legenda

-   Érdy-kódex

-  1527 körül

-  tudatos szerkesztésű mű

-  egyházi év ünnepeire szóló prédikációk + szentek legendái

korai nyomtatványok:

egyházi témájú:

-   Sylvester János – Új Testamentum (1541)

-   Károlyi Gáspár – Szent Biblia (1590, Vizsoly)

világi témájú:

- Szabács viadala (históriás ének)

- Soproni virágének (magyar nyelvű szerelmi líra első emléke)

Nyelvészeti szempontból jelentős források még a korabeli kelengyelajstromok, a nyugták, a bírói ítéletek és a magánlevelek.

Érettségi feladat: szöveg (Halotti beszéd és könyörgés) à milyen típusú nyelvemlék
            még milyen írásos és nyomtatott nyelvemlék (példákkal)