2011. január 11., kedd

2. A nyelvről általában; nyelvi változás

A nyelv a társadalom nélkülözhetetlen része, állandóan változik, fejlődik.
A nyelvészetnek kétféle vizsgálódási módszere lehet: szinkrónia és diakrónia.
l  Szinkrónia (szinkron/leíró nyelvi vizsgálat): a nyelvi rendszer egyidejű elemeinek egymáshoz való viszonyát tanulmányozza, a nyelv mai állapotát vizsgálja
l  Diakrónia (diakron/történeti nyelvi vizsgálat): a nyelvi tényeket történeti fejlődésben vizsgálják
Diakron nyelvi vizsgálat – nyelvek eredet szerinti csoportosítása
Feladata:
  • eredet és nyelvrokonság vizsgálata
  • a nyelv változásainak vizsgálata (hangváltozás, hangtan története, szótövek, toldalékok kialakítása, szókincs változás története, nyelvtani szerkezet kialakulása)
  • korszakokat állít fel
Meg kell találni az ősnyelvet (alapnyelvet), amelyből kialakulhattak a különböző nyelvek. Így lehet megállapítani a nyelvek közötti rokonságot.

Nyelvtípusok:
l  Nyelvtipológia: az emberi nyelv összességét típusok szerint csoportosítják
l  3 típus létezik:
  1. Izoláló nyelvek: elkülönítő
·       ragokat, képzőket nem használnak
·       a viszonyrendszereket másképp fejezik ki.
·       fontos szerepe van a hangsúlynak (erős/gyenge, egy/több nyomaték), hanglejtésnek (beszéddallamot, hangfekvést kapcsol össze a jelentéssel), szórendnek
·       Pl.: kínai, maláj, indonéz
  1. Flektáló nyelvek: hajlító
·       a tő magánhangzójának változása fejezi ki a nyelvtani viszonyokat (pl. német – Vater, Väter)
·       komplex toldalékok jellemzik - német
·       külön hangalakú toldalékok – egyszerre többes számot és részes esetet fejeznek ki. – orosz
·       Pl.: indoeurópai, sémi
  1. Agglutináló nyelvek: toldalékoló, ragasztó
·       gazdag toldalék rendszer (képzők, jelek, ragok sokasága)
·       a szóalak csak morfémákból épülhet fel (megvesztegethetetlenségéről)
·       nyelvtani viszonyokat szóképzéssel, szóösszetétellel és toldalékokkal fejez ki
·       Pl.: magyar, uráli

A nyelvek eredete:
  • monogenezis: közös ősnyelvből származnak a nyelvek ® héber
  • poligenezis: egyszerre több helyen alakultak ki a nyelvek ® sok alapnyelv

pidzsin nyelv: két nyelv keveredéséből jött létre ® a tengeri nagyhatalmak nyelve (angol, francia, spanyol, portugál, holland)
kreol nyelv: olyan pidzsin nyelv, amely anyanyelvvé vált ® pl: Krió (3 nyelvből jött létre)

A világon kb. 3000-6000 nyelvet tartanak számon, melyek közül több száz már kihalt, vagy kihalófélben van. Ma kb. 150-200 nyelvcsaládot különböztetünk meg.
Nyelvi változás: valami módosul a nyelvben: rendszerbeli változás vagy használati változás
Mindig a nyelvhasználók változtatják a nyelvet.
Nyelvi változás: a megelőző állapotokhoz mérhető különbség
Előzmények: a nyelv korábbi kiinduló állapota. A nyelvtörténeti vizsgálatok középpontjában állnak a nyelvi változások.
Okai: kettős beágyazottságúak:  - nyelvrendszertani tényezők (belső ok)
                                               - társadalmi tényezők (külső ok)
Az okok összefüggnek egymással
A nyelvi változások közül az marad meg, amelyre a közösség egészének vagy csoportjának szüksége van.                pl: gyula: méltóságnév ® teljesen kiveszett
Elméletek a nyelvi változásról:
-   strukturalista Saussure – leíró elmélet megalkotója
állítja: nyelvösszefüggések rendszere
nyelvi változás nem más, mint a nyelv használatának változása      pl: daru – madár ® gép
A nyelv lényege a változás, mint kreatív tevékenység.
Pais Dezső: „A nyelv nem lét, hanem levés.” – a nyelv folyamatában létezik
A társadalom is változik a nyelv változásával: megváltoznak az életkörülmények, a kultúra, a társadalmi rétegek + tudomány fejlődése (szaknyelv, technológia)
Nyelvi változás: valamilyen módosulás
Nyelvi változás:   - válogatás a nyelv eszközeiből
                            - rendezés

Érettségi feladat: értelmezni kell példákat (3) diakron/szinkron szerint (ómagyar korból, kicsit későbbről, napjainkból)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése