2011. január 11., kedd

7. A magyar nyelv történetének fő szakaszai

 I.       Ős-magyar kor (Kr.e. 1000-Kr.u. 896-honfoglalás)
l  nincsenek írásos nyelvemlékek ® rokon nyelvek és későbbi írásos anyagok alapján következtethetünk a korra és a nyelv akkori állapotára
l  a népvándorlás miatt sok jövevényszó került nyelvünkbe:
  iráni: arany, hét
  török: ló, hattyú
  szláv: mezsgye (határ), híd
  alán: asszony
l  vegyes hangrendű szavak alakulnak ki
l  toldalékok keletkeznek
l  mellékmondatok a mondat szintjén (összetett mondat is megjelent)
l  igei személyragok, módjelek, középfok jele, tárgyrag

II.    Ó-magyar kor (896-1526. Mohács)
l  átvesszük a latin betűs írásbeliséget ® bővül a szókincs: latin: pap, kereszt, szent; német: polgár, cégér; szláv, német eredetű szavak
l  változik a mondatszerkezet
l  2. fele a kornak: kódexek kora
l  szövegek jellege vallási és világi
l  nincs egységes magyar nyelv, szórtan és nyelvjárásokban él
l  tegezést használtak mindenhol

III. Közép-magyar kor (1526-1772. felvilágosodás)
l  létrejön a reformáció miatt a könyvnyomtatás ® Bibliafordítások: 1590. Károli Gáspár
l  hivatalos iratokban is megjelenik a magyar nyelv
l  ügyintézés latinul folyik 1844-ig
l  egységesül a magyar nyelv
l  megjelennek a nyelvtanok, szótárak és a magázás, mint forma

IV. Új-magyar kor (1772- 1920. Trianon)
l  felvilágosodás – Kazinczy ® nyelvújítás, reformkor
l  reformkor ® irodalmi pezsdülés
l  nyelvművelés fontossága előtérbe kerül
l  helyesírási szabályzat kiadása (Vörösmarty közreműködésével)
l  1844.: államnyelv a magyar
l  nyelvtudományt innen számítjuk tudománynak

V.    Újabb-magyar kor (1920-napjainkig)
l  Magyarország szétszakadása ® a magyar kisebbségi nyelvvé válik
l  az országnyelv hatása a kisebbségi magyar nyelvre
l  modernizálódás (szaknyelv szerepe nő)
l  kommunikáció: bővül szóban és írásban is
l  írott beszéd nyelviség szerepe nő

Érettségi feladat: mondatokban történelmi események (4 történelmi korszak, ehhez kell kötni)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése