9. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján

„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

Bessenyei György

Magyarság c. röpiratából

I.                   A nyelvújítás időszaka, indulása:

ü  A felvilágosodás időszakára esik. Az 1700-as évek végén Bessenyei és a bécsi testőrírók közvetítésével elterjednek a francia felvilágosodás eszméi.

ü   A tudományoknak és az irodalomnak anyanyelven kell megszólalniuk.

ü  Cél: a nemzeti nyelv megteremtése, ezt képviseli Bessenyei programja a Magyarság c. írásában. A nyelvújítás átfogó mozgalommá válik. 

ü   A nyelvújítás az 1770-es évektől 1872-ig tartott, a Magyar Nyelvőr megjelenéséig. Szűkebben értelmezve néhány évtizedig, 1790-1820-ig bontakozott ki.

A nyelvújítás fogalma, célja:

ü  Nyelvújítás: a nyelvfejlesztés társadalmi igénye alapján avatott nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tudatos beavatkozása az adott nyelv életébe. Célja az aktuális mondanivaló kifejezhetősége és jobb, hajlékonyabb megformálhatóságának megteremtése. Mintául a német nyelvújítás mozgalom szolgált. (Kazinczy)

A nyelvújítás résztvevői, képviselői:

ü  Központi kérdés a magyar államnyelvvé tétele, mely a 1844. évi országgyűlésen teljesül.

ü   A résztvevők csoportosítása:

            Szépírók                                             Szakírók

•         Kazinczy Ferenc                    Diószegi Sámuel

•         Csokonai V. Mihály               Fazekas Mihály

•         Kölcsey Ferenc                      Révai Miklós

•         Szemere Pál                           Bugát Pál

Új szavak tömegeit gyártották maguk is.

Ortológusok és neológusok:

A nyelv megújításának a lehetőségét különbözőképpen képzelték el:

Ortológusok                           Neológusok

A régi állapotokat                 Tudatosan be kell

féltők tábora. Óvtak a                        avatkozni a nyelv

beavatkozástól, rontásnak      életébe, ehhez a

értékelték azt.                                    költőknek van joga.

(Debreceni Grammatika alapelvei - 1975)

Központi szerep a nyelvújításban:

o        Kazinczy gyakorolta a neológusok vezérének szerepét. Szellemi központtá vált Széphalom (Bányácska), ahonnan kiterjedt levelezést folytatott. (Politikai múltja!)

o         Tövisek és virágok c. epigramma-gyűjtemény – támadás az ortológia ellen. Szerinte az író barátja a nyelvnek, építője, nem pusztítója, ezért el kell tanulni az idegen hajlékonyságot.

Az ortológus-neológus vita:

ü  A Tövisek és virágok-ra válaszoltak az ortológusok a Mondolat c. gúnyirattal. Nevetségessé tették a nyelvújítók túlzásait, megcélozva a vezért. A borítón Kazinczy megkoszorúzott torzképét tették, amint szamárháton lovagol a Parnasszus felé, a nevéből anagrammát alkotva Zafyr Czenczi-nek nevezték el. Az iratban sok sikertelenül újított szót gyűjtöttek össze, melyeket kigúnyoltak.

ü   Felelet a Mondolatra c. Kölcsey és Szemere Pál adta közre a választ. Ez stílusparódia a terjengős stílus és a Debreceni Grammatica ellen.

A vita lezárása:

•         Kazinczy belátja, hogy túlzásokba esett, és lezárja a vitát Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél c. írásával 1819-ben: ortológusnak és neológusnak egyaránt lennie kell a nyelv megújítójának (tüzes ortológus és tüzes neológus).

•          Kazinczy maga is gyakorolta a nyelvújítást, pl.: hölgy, légyott, évszak, emlékkönyv szavaink nevéhez fűződnek.

A nyelvújítás gyakorlata – a szókincs bővítése:

1. Nyelvjárási szavakat köznyelvivé tettek, pl. betyár, burgonya, bútor, hullám
2. Régi szavakat elevenítettek fel, pl.: aggastyán (az Ágostonból), személyneveket is, pl.: Gyula, Béla, Zoltán, Géza.
3. Idegen szavakat alakítottak át, pl.: a latin balanea szóból bálna lett, Leipzig-ből Lipcse.

Új szavakat hoztak létre többféle módon

•         Szóképzéssel, pl. tanulmányoz, történelem, tengerész, állítmány, alapzat

•         Szóvégek megelevenítésével, pl. szálloda, cukrászda, újonc

•         Szóelvonással, (szóelemek elhagyásával) pl. a kapálból a kapa; a tanítból a tan

•         Szócsonkítással, (szóvégek önkényes elhagyásával) pl. címerből a cím, gyártból a gyár...

•         Szóösszetétellel, pl. folyóirat, szemüveg...; idegenszerű összetételek, pl.: jogerős, iskolaköteles...

•         Szóösszerántással, pl. levegő+ég=lég, cső+orr=csőr...

Összegzés:

•         Kb. 10 ezer szó van használatban belőlük.

•         Vörösmarty, Petőfi, Arany már használták a megújított nyelvet.

•         A nyelvújítás tekinthető a magyar irodalmi nyelv egységéért vívott aktív mozgalomnak.

•         Kazinczy az egységes köznyelv megteremtésére az északkeleti nyelvjárást vette alapul (sárospataki, debreceni kollégium).

•         Ypszilonista-jottista háború: Verseghy-Révai harc, az utóbbi győzelmével ér véget (kiejtés szerinti, illetve szóelemzés elve szerinti írásmód kérdése).

•         1872-ben megindult a Magyar Nyelvőr c. folyóirat, mely máig hűen őrködik nyelvünk rendszere felett (internetes változatban is megjelenik).

Érettségi feladat: szóalkotási módok, milyen mód (6db)