6. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai (hazugságai)

     I.      Magyar nyelv:

-   az uráli nyelvcsalád finnugor ágába tartozik

-   Ny-Szibéria, Ob alsó folyása

-   Kb. 6000 éve vált szét finnugor és szamojéd ágra

-   Kr.e. 3500-3000 – finn-permi

                                               – ugor (magyar, vogul, osztják)

  II.      A nyelvrokonság bizonyítékai:

A nyelvrokonítás tudományos alapjai:

-   szabályos hangmegfelelések ® az ősi magyar szavakban azonosan és szabályszerűen történt a változás 

pl.: p > f

·         puu > fa

·         pata > fazék

·         paju > fagyal

-   alapszókincs közös jellege:

·    pl: névmások, számok, testrészek nevei, rokonságnevek, természet tárgyai és jelenségei, állatvilág nevei, növényvilág nevei, ásványok nevei, lakás, eszközök, fegyverek, ruházat nevei, helyzet, táplálkozás szókincse, elemi cselekvéseket, érzékeléseket, jelenségeket jelölő igék, tulajdonságok, mennyiségek

·    700-800 finnugor eredetű szó – 1-2 szótagból áll

-   rokonszavak jelentéskörének hasonlósága

·    pl: ház ® hota = sátor, kunyhó, putri, lakás

-   a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága:

·    pl: agglutináló nyelvek, irányhármasság (hol, honnan, hová)

·    birtokos személyjelek hasonlósága (E/1 ® -m rag

·    többes szám jele: -k

·    középfok jele: -bb

-   egyéb segédtudományok bizonyítékai:

·    régészet, antropológia, néprajz

III.      A nyelvrokonság kutatói:

1) Sajnovics János (jezsuita szerzetes):

-   É-Norvégiában figyelte meg a napfogyatkozást + lapp anyanyelvet tanulmányozta

-   lapp + magyar nyelv hangzása, hanglejtése + szókészlettani, hangtani és alaktani vizsgálat

2) Gyarmathi Sámuel:

-   a finn és az észt nyelv rokonságával foglalkozott

-   középpont: nyelvtani azonosságok, alapszókincsbeli egyezések

3) Reguly Antal:

-   az obi-ugorok dalait, meséit, szertartási szövegeit, verseit gyűjtötte össze

4) Budenz József:

-   a finn-ugor nyelvészet megalapítója

Érettségi feladat: tk. 100.o./táblázat