5. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

Tömegkommunikáció: olyan kommunikációs forma, amely mind témáiban, mint felhasználó körében univerzitásra tör (mindenről akar beszélni, mindenkihez akar szólni).

Nincs olyan téma, és nincs olyan egyén, vagy közösség, amely ne válhatna a tömegkommunikáció felhasználójává, címzettjévé.

tömeg előtagà kettős jelentése van:

      egyrészt: tömegekhez kíván információt eljuttatni

      másrészt: üzenetek tömegcikk jellegét hangsúlyozza

Tömegkommunikáció megnyilvánulása a különböző korokban:

Őskor: barlangrajzok

Ókor: népgyűlések, színházi előadások

15. századtólà könyvnyomtatás (írásbeliség elterjedése)
                                               Johannes Gutenberg

19. századà      gyáripar megjelenéseà tömegtermelés                 Gutenberg galaxis
                                   urbanizációà írásbeliség

                                               (újságírás fejlődése)

20. századà      rádió, televízió, számítógép

Tömegkommunikáció	Személyek közötti kommunikáció
nagy tömegeknek szól általában közvetett (reakció létrehozása időbe telik) bármi lehet a témája 1 irányú kommunikáció szervezett (hozzáértő emberek irányítják) közlő-befogadó között térbeli, időbeli távolság lehet	2, vagy több személy, de nem tömeges közvetlen, és közvetett is lehet 2 irányú kommunikáció (van visszacsatolás) lehet szervezett, vagy szervetlen is közlő-befogadó között lehet térbeli, időbeli távolság?

Közlemények csoportosítása:

      politikai jellegű közlemények

      ismeretterjesztő közlemények (pl. folyóiratok, természetfilmek)

      szórakoztató műsorok (pl. vetélkedők, filmek)

      bulvár témájú közlemények (pl. valóságshow-k, pletykalapok)

      reklámok

      filmek

A közlő és a befogadó soha sem cserél szerepet.       !!

Tömegkommunikáció fajtái:

a)írott (újságok, könyvek)

b)      vizuálisà középpontban a képiség (plakátok, képeslapok)

c)auditív (pl. rádió)

d)     audiovizuális (televízió, hangosfilm)

Tömegkommunikáció szerepe:

•   szocializációt segíti (beilleszkedést a társadalomba)

•   integrációt segíti

•   ösztönzőleg hathat az egyénre

•   különböző álláspontokkal ismertethet meg

•   oktatás

•   kulturális szerep

•   (tudományok- pl. új találmányok)

Tömegkommunikáció hatása a nyelvre:

•   leegyszerűsítetté válnak közléseink (ld.: média isà tömör – ok: hatásos)

•   gyakran magyartalan (ld.: idegen szavak)

•   stílustalanság

•   humorizáló hatásà gyakran írásban, szóbeliségben is

•   lazább szövegszerkesztési módokàírásban is

•   (főleg fiatalokra) : írott-beszélt nyelvàírásban is az élőszóbeliség jelenik meg
                         ld.: chatelés, SMS

Tömegkommunikáció hatása a gondolkodásra:

•   nincs idő az elmélyülésre (gondolkodásra sem)

•   nem mutat be semmit alaposan (felületes)

•   összemosódhat a valóság és az álomvilág

reklámok hatása:

               lehet pozitív: informál

               de lehet negatív is: elferdíti a valóságot
                                               mérik a nézettségetàez befolyásolja a műsor összeállítását

               kedvező piaci ajánlatokat sugall

               politikai kampányok és bankok a fő hirdetők

               túlfogyasztás

               tabuk lerombolása

               döntést adàszelektálás a műsorok között