3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal

Kommunikáció: az a folyamatot, amelyben legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer felhasználásával egymással közöl valamit, vagy az egyik a másiknak valamilyen információt ad át.

Kommunikáció létrejöhet más élőlények (állatok, növények), illetve emberek és gépek, sőt csak gépek között is (pl.: számítógépes rendszerek).

Fontos tényezők:

      a résztvevők, azaz a feladó és a címzett
Feladó: különböző jelek (nyelvi és nem  nyelvi jelek) segítségével üzenetet küld a címzettnek.
Üzenet: a kommunikáció célja, tartalma
A címzett ezt az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, akkor válaszol.

      Kód: az a jelrendszer, amelynek segítségével az üzenetet közvetítjük, azaz melyen az üzenet kódolva van
            - verbális
            - nem verbális jelek (mimika, testtartás, tekintet, gesztusnyelv, távolságtartás)

      A résztvevők a felhasznált kódot egyformán ismerik, azaz közös nyelvet beszélnek.

      Csatorna: Az üzenet ezen keresztül jut el a feladótól a címzettig.

      Közös valóság (Mind a két félnek ismernie kell, hogy megértsék egymást. Megfelelő információk átadásával lehet pótolni)

      Közös előismeret

      + Közös előzmények: együtt, közösen élték átàa felek már „félszavakból” is megértik egymást

Kommunikációs zaj: Azon tényezők összessége, melyek zavarják, vagy megakadályozzák az információ áramlását.

Kommunikáció funkciói:

A kommunikációnak a beszédhelyzettől, az üzenettől függően más és más célja lehet.

• tájékoztató funkció
  cél: információ közlése (kijelentő mondatok)
• kifejező funkció
  cél: a beszélő érzelmeinek kifejezése (óhajtó és felkiáltó mondatok)
• felhívó funkció
  az adó valamely cselekmény megtételére, vagy meg nem tételére hívja fel a vevőt (felszólító mondatok)

• kapcsolatnyitó szerep (pl. köszönés, megszólítás)
• kapcsolattartó szerep (a kapcsolat ébrentartása, pl. visszakérdezés)
• kapcsolatzáró szerep (pl. elbúcsúzás)

1.      esztétikai funkció (az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés is célja)

2.      értelmező funkció/ metanyelvi funkció: a nyelv segítségével a nyelvről beszélek

A kommunikáció típusai:

1.      a, verbális komm. (nyelvi jelek segítségével jön létre)
b, nem verbális k. (nem nyelvi jelek segítségével jön létre)

2.      a, egyirányú k. (a hallgató nem töltheti be a beszélő (feladó) szerepét)
b, többirányú k.  (van lehetőség visszacsatolásra)

3.      a, közetlen k. (a feladó és a címzett egy helyen és egy időben vannak jelen)
b, közvetett k. (amikor a kommunikáció nem egy térben (pl. telefonálunk), vagy nem egy időben (pl. levél) történik)