2011. január 11., kedd

12. Alaktan és szótan: a magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal

A magyar helyesírásban 4 olyan alapelv érvényesül, amit minden szó, szókapcsolat leírásakor figyelembe kell vennünk. Ezek általában együtt hatnak, tehát íráskor többhöz is igazodunk.
Kiejtés elve, Szóelemzés elve, Hagyomány elve, Egyszerűsítés elve
Kiejtés elve
I.      Magánhangzók jelölése:
A szótőben és a toldalékokban lévő mgh-k jelölésére más-más szabályok vonatkoznak.
-        A szavak végén a mgh ált. hosszú (hó, nő, bú, tű)
-        Alakörző szavak: minden alakban megőrzik az í, ú, ű hosszúságát (címke, címez), gyűjt (gyűjtemény, gyűjtöget), súly (súlyos, súlyok)
-        Alakváltoztató szavak: egyes származékaikban rövid az í, ú, ű pl. bízik (biztat, bizakodik), bújik (bujdos, bujkál), gyűlik (gyülekezik)
-        Ugyanúgy változik az mgh.: víz, tűz, út, híd, kút, nyúl, nyíl, rúd, úr, kéz (i-í, ü-ű, u-ú, e-é)
-        Tíz, húsz számnevek: hosszú marad a mgh. (tízes, tízen, húszas, húszat)
-        Összetett szn.-ekben megrövidül az i, u (huszonhat, tizenöt), valamint a törtszámnevekben és a sorszámnevekben: tized, tizedik, huszad, huszadik.
-        Ingadozó kiejtésű szavak (pl. árboc, szolid, dicsér, ítél, böjt, dicsér, irigy, öv, posta, regös, sima, ígér, kímél, kísér, szelíd, tanú stb)
-        Rövid mgh.: toldalékok: -ul, -ül, -dul, -dül, -stul, -stül, -kor, -szor, -ször, -ig (pl. gyógyul, merül, mozdul, perdül, ajtóstul, cipőstül, ötkor, hatszor, ötször, holnapig)
-        Hosszú mgh.: toldalélok: -ít, -sít, -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről (pl. világosít, állandósít, kapuból, kerítéstől, házról, ereszről)
II.      Mássalhangzók jelölése:
Ált. megegyezik a kiejtés és a helyesírás.
-        ingadozik az msh.-k időtartama (pl. bakancs, cikázik, csat, háló, köpeny, múlik, szalag, telik, hadd, fullánk, guggol, mállik stb.)
-        ’valamilyennek tart’, ’valamilyennek látszik’ jelentásű igék: hosszú –ll igeképző (pl. furcsáll, tarkállik)
-        szabályosak váltakozik az mshk-k hosszúsága: -t, -tt múlt idő jele; -t, -tt helyhatározórag; -b, -bb fokjel (pl. írt, nézett, Vásárhelyt, Pécsett, idősb, okosabb)
Szóelemzés elve
-  másképp ejtjük és írjuk: zöngésség szerinti, képzés helye szerinti részleges hasonulás. (lökdös, különbözik)
-  írásban jelöletlen teljes hasonulás: község, egészség, anyja, bátyja. hagyjátok, lehunyja, daloljunk, álljon
-  összeolvadás: a tj, dj, nj, ts, ds, gys, tsz, dsz, gysz betűkapcsolatok ejtésében: botja, padja, nénje, vetíts, vadság, nagyság, metszi, adsz, egyszer.
-  kiejtésben mássalhangzó-rövidülés: otthon, mondd meg
-  mássalhangzó kiesés: (nem tüntetjük fel írásban): mindnyájan
-  t végű igékben: pl. márts, fesd, bocsásd
-  írásban jelölt teljes hasonulás:
         s, sz, z, dz végű igék + j-vel kezdődő toldalék járul hozzá  Pl. mossa, játssza, rázzuk, eddzétek
         -val, -vel, -vá, -vé toldalék v hangja , ha mássalhangzóval kezdődő szóhoz járul (tűzzé, jéggé)
         msh- val kezdődő toldalékok előtt teljesen hasonul az ez, az mutató névmás msh-ja (ehhez, annál)
Hagyomány elve
-  ly írásánál megőrizzük a régebbi korok kiejtésének és hangjelölésének emlékét
-  korabeli ly hang már csak egyes nyelvjárásokban figyelhető meg (palóc)
-  magyar történelmi családnevek hangjelölése (Batthyány, Eötvös)
-  pl. mély, folyó
Egyszerűsítés elve
-  csonkításàbetűk megtakarítása
-  kettőzött kétjegyű msh-k (annyi, össze)
-  többjegyű betűk kettőzött alakja (meggy, eddzük, briddzsel)
-  nincs egyszerűsítés az összetett szavak határán (jegygyűrű, kulcscsörgés, díszszázad))
-  3 azonos mshà2 lesz belőle (Mariannak, meggyel)
-  nincs egyszerűsítés: összetett szavak tagjainak határán, magyar családnevekben, idegen nevekben (Kiss-sel, Tallinn-nál, sakk-könyv, Scott-tól)
-  pont megtakarítása (13-16. oldalon, X-XI. század)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése